Kezdőoldal Energiaszegénység A lignit alkalmatlan lakossági tüzelésre
angol nmet orosz romn spanyol

Ajánljuk

A lignit alkalmatlan lakossági tüzelésre
A Sajó-völgyben tapasztalható romló levegőminőségi állapot javítása érdekében a helyi és országos környezetvédelmi szervezetek együttműködésével kampány indult az elmúlt évben. A Levegő Munkacsoport és a Zöld Kapcsolat Egyesület a térség levegőtisztaság-védelmi tervének felülvizsgálatát kérték és érték el. A Magyar Természetvédők Szövetsége Sajókápolnán szállópor mérést és szakmai műhelymunkát szervezett, legutóbb pedig az „Elosztó” projekt keretében, a Civitates támogatásával a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából lakossági szénárusító helyekről szénminták beszerzése, majd bevizsgáltatása történt meg 2019. szeptemberében. Olcsó, a legszegényebbek számára leginkább elérhető szénféleségeket vásároltunk, illetve szereztünk be. A Bükkábrány-Ózd vonalon található TÜZÉP-eken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, illetve egy kivétellel, német brikettet is vásároltunk. Sajókápolnáról és Ózdról is beszereztünk mintákat, ahol azt az elmúlt évben, szociális tüzelőanyagként, ingyen kapták a lakosok.
A minták eredményei azt igazolják, hogy a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan, ugyanis alacsony a fűtőértéke, magas a hamu és kén tartalma.

A hátrányos helyzetű térségek lakói kényszerűségből mégis kénytelenek azt megvenni, hiszen jövedelmük nehezen engedi meg az ennél jobb minőségű fűtőanyagok beszerzését. Így például a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9%! Különösen aggasztó a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29%-4,60%) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt. A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, ezzel is alátámasztva az elmúlt években civilek által végzett levegőminőségi- és anyagvizsgálatok eredményét. Örvendetes, hogy a civil nyomásgyakorlás eredményeként ez a bánya augusztustól már szünetelteti a tevékenységét, és „terméke” nem károsítja sem a füstgáz szilárd részecskéivel, sem a hátramaradt hamuval a környezetet és a környékbeli lakosok egészségét.

Összefoglalva elmondható, hogy az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat darab bevizsgált minta közül négy minta lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád), holott ezeket a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el. Károsodik a fűtőberendezés, a kén és szállópor terhelés garantált.

A bányászati szakirodalom csaknem száz éve tényként kezeli, hogy a lignit kizárólag erőművi égetésre alkalmas. Érthetetlen módon a levegőszennyezéstől egyébként is szenvedő Sajó-völgyben mégis terjed a lignit lakossági értékesítése, mi több, egyes önkormányzatok az állam meghosszabbított kezeként szociális fűtéstámogatásként osztják a lakosság körében! Hogyan lehetséges mindez, amikor közismert, hogy az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban van az Európai Bizottság kérelme, melyet Magyarország ellen indított a PM10 (szálló por) jogsértés ügyében (kötelezettségszegés megállapítása iránt) a Sajó-völgyi zónát konkrétan is nevesítve? Amikor a térségre vonatkozó levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatára kötelezte az országos főhatóság a megyei kormányhivatalt? A megadott májusi véleményezési határidőig a Zöld Kapcsolat Egyesület, valamint a Levegő Munkacsoport is számos intézkedési javaslatot fogalmazott meg a helyben élő lakosságot és szakembereket is bevonva. Ez idáig azonban sem egyeztetésre, sem a javaslatok megvitatására nem került sor, s a közérdekű környezetvédelmi információkat sürgető kérdésekre sem adott a környezetvédelmi hatóság választ.

Holott a Sajó-völgy földrajzi adottságai miatt a máshol problémát nem okozó meteorológiai körülmények következtében itt az egyébként hasonló kibocsátások esetén is kritikus állapotot jelentenek, és komoly egészségügyi hatást okoznak, ahogyan azt a tüdő és légzőszervi megbetegedések száma is igazolja. A földrajzi elhelyezkedésen és a meteorológiai körülményeken változtatni nem lehet, ezért a kibocsátó források körét kell az eddigiekhez képest jóval pontosabban meghatározni, és ennek tekintetében sürgős kibocsátás-korlátozó intézkedéseket kell hozni.

A megfogalmazott javaslatok közül néhány:

  • Az ipari kibocsátásokon túl a lakossági tüzelésben jelen levő olcsó, légszennyező lignit és barnaszén magas káros anyag (kéndioxid) és üvegház-kibocsátással jár. Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését! Tiltsák be a völgyben az újabb lignit bányák nyitását és vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét szem előtt tartva a még működőket!
  • Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját!
  • A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok)!
  • Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből!
  • A független szénbemérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a lakosság számára napjainkban árusított gyenge minőségű Sajó-völgyi szénféleségek egészség- és környezetkárosítóak. Ez is alátámasztja, hogy a lakossági fűtésből sürgősen ki kell vezetni a szenet, segíteni kell a tisztább fűtési módokra való átállást. Indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80%-os támogatással).

 

További információk:

F. Nagy Zsuzsanna, KÖTHÁLÓ – Zöld Kapcsolat Egyesület
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , +36/70 600 28 52
 


© 2024 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.