|
Sajnos még nagyon sok helyen „bevált” módszer a földeken maradt hulladék eltávolítására a tarlóégetés. Az őrizetlenül hagyott tüzek a házakat is veszélyeztetik, vagy éppen a szellőztetést, a levegővételt megnehezítve keserítik életünket. Úgy tűnhet, hogy szinte szabadon, engedély és védő intézkedések nélkül bárki végezheti ezt a tevékenységet.
Számos törvény, rendelet, hivatott szabályozott mederben tartani a tarló és növényi hulladék égetését. A fontosabb tudnivalókat a Levegőtisztasági Törvény, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a Környezetvédelmi, a Természetvédelmi, valamint az Erdőről és az erdő védelméről szóló törvények tartalmazzák, de mindenképpen jó, ha tudjuk: az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. A tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
Fontos még a terület őrzése, a megfelelő védelemi intézkedések megtétele, a védősávok kialakítása, nagyobb területek esetén a szakaszos égetés. Fontos azonban, hogy csupán akkor alkalmazzuk ezt a módszert, ha mindenképpen elkerülhetetlen és nincs más megoldás.
Jó, ha tudjuk a tarlóégetés jelentős környezetszennyezéssel és érthetetlen pazarlással jár. A meghagyott tarlók, főleg ha már kissé gyomosak, kiváló táplálkozó területet jelentenek a számos énekesmadár számára, így nagymértékben hozzájárulhat a sikeres átteleléshez. A meghagyott növényzet véd a szél és a víz deflációs, eróziós hatásától. Az égetéssel károsodik a talajélet is, ezen kívül a füsttel erősen szennyezi a környezetet és rengeteg energiát hagy veszendőbe menni. |
Gyakran Ismételt Kérdések 
