A jelenlegi szabályozás szerint az áramszolgáltatók közérdek miatti szolgalmi jogot jegyeztetnek be (Ptk. szerint), azaz a tulajdonos engedélye nélkül, annak értesítésével megkezdhetik tevékenységüket. �gy belterületen fasorok tűnhetnek el, illetve kerülhetnek csonkolásra anélkül, hogy azt akár a tulajdonos, akár civil szervezetek hatékonyan megakadályozhatnák. Magánterületi ingatlan esetében is jegyezhetnek be szolgalmi jogot, errõl a tulajdonost értesítik, így az fellebbezhető.

Természetesen változik a helyzet, ha az adott fa, fasor vagy erdő helyi védettséget élvez, vagy akár országos védelem alatt áll, ekkor a 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről és 1996. évi LIV. Törvény az erdőről és az erdő védelméről az irányadó. Ebben az esetben a kivágáshoz az illetékes természetvédelmi hatóság azaz Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - az illetékes nemzeti park igazgatóság véleményével ellátott hozzájárulása és engedélye szükséges. Műemlékvédelmi területen található fa esetében a Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. Helyi védelem esetén a település jegyzője és a felügyelőség egyaránt eljáró hatóság, melynél a fenti törvények rendelkezései mellett a helyi rendeleteket is figyelemmel kell kísérni, amely szigorúbb lehet az országos jogszabályoknál, de enyhébb nem. A helyi rendeletek megadják, sőt egyes településeken szabályozzák azt, hogy a tulajdonos saját maga gallyazza az ingatlana előtt vagy ingatlanján található fákat, azonban ez rendszerint nem elegendő, vagy nem megfelelő az áramszolgáltatóknak.
Bel- és külterületen található fákra és élőfagyűjteményekre egyaránt vonatkoznak a 21/1970 (IV. 21.) Kormányrendelet a fák védelméről szabályai, amelyek azonban nem terjednek ki a közutak melletti fákra (1988. évi I. Törvény 47 §. Szabályozza), a vasutak melletti, Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő valamint gyümölcsösökben lévő fákra sem. Jelen rendelet módosítása a civil szervezetek bevonásával megtörtént (346/2008 (XII. 30.) Kormányrendelet a fás szárú növények védelméről).
A gallyazás jogosságát támasztja alá az élet- és vagyonbiztonság, hiszen egy leszakadt vezeték baleset és életveszélyes, valamint a közbiztonságot is veszélyezteti, nem beszélve az áramkimaradás okozta problémákról és javítási költségről. A fenti rendeletek és törvények irányozzák elő a fa kivágása után annak pótlását is.
Javasoljuk, hogy az ingatlanok elé, valamint közutak mellé telepített fák inkább az alacsonyabbra növő vagy jól formára alakítható, de őshonos, tájhonos fákból, cserjékből kerüljenek ki (pl. korai juhar). Gyümölcsfákat kellő távolságra, a légvezetéktől 1-2 méterre, illetve ingatlanon belülre ültessenek. Idős, természetvédelmi szempontból értékes fasorokat érdemes helyi védettség alá helyeztetni. A saját ingatlanon növő, de az utcafronton, a légvezetéket elérő fákra nagyobb figyelmet fordítsunk, inkább gallyazzuk saját magunk, ezt gyakran a helyi rendelet elő is írja. A saját gallyazást érdemes megejteni a légvezeték alatti fák esetében is, így esetleg elkerülhető a csonkítás, vagy kivágás.