Milyen síktalanító módszereket ajánlanak? A legrosszabb megoldás a só, hiszen tönkreteszi az úttestet, az úttest alatti közműveket, a vasbeton építményekben és járművekben korróziót okoz. A só képes vegyi reakciókba lépni légszennyező anyagokkal, és így új, károsabb anyagokat létrehozni. Károsítja a növényzetet, szétmarja a kutyák talpát. A sónál még a kőzúzalék, a homok, a fahamu, a faforgács vagy a nádfonat is jobb.

Csúszásgátló módszer a már több magyar városban (Miskolc, Győr, Pécs) is alkalmazott a kalcium-magnézium-acetátot (CMA), ami ugyan drágább a sónál, de nem káros a környezetre, ráadásul van egy kedvező mellékhatása is: megköti a szálló por egy részét. Szintén megfelelő megoldás lehet a környezetbarát útkáli használata, ami kálium és magnézium tartalma miatt még táplálja is a talajt. A sónál kisebb mennyiség is elegendő belőle, és míg a só csak mínusz 7 fokig olvasztja a jeget, az útkáli mínusz 25 foknál is hatékony még. A zeolitőrlemény természetes ásványi anyag, kis mennyiségű kálcium-kloriddal (tehát nem konyhasóval) keverve jó hatásfokú olvasztásra és visszafagyás ellen is. Ráadásul nem károsítja, sőt, táplálja a növényeket. Létezik egy Peridox (BAV) nevű, folyékony tartós jégmentesítő, amiből 30--40 millilitert kell kipermetezni négyzetméterenként. Magyar találmány a Transheat nevű folyékony szer, amelynek hóval érintkezve --28 fok lehet a fagyáspontja. Használnak néhol nitrogénalapú folyékony szert, oldott műtrágyát.

Két rendelet ismerete és együttes figyelembe szükséges: a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de olyan módon, hogy ez a környezetre a lehető legkisebb terhelést jelentse:

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Százezer forintos a bírság, ha valaki sózza a járdát vagy az utat.

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. ÉVM-EüM rendelet szerint a közutak tisztántartásáért pl. az önkormányzat, ill. az erre a szolgáltatásra vele szerződött szerv felelős, a járdaszakaszok rendben tartása pedig az ingatlanok tulajdonosainak vagy az üzletek/boltok használóinak feladata (a nyitvatartási idő alatt). Ennek elmulasztója baleset esetén kártérítést kell fizessen.