Június 11-13. között Rigában tartották a környezeti döntéshoztalban való társadalmi részvétel nemzetközi szabályait lefektetõ Aarhusi Egyezmény részes feleinek 4. konferenciája. A Civil Jelentés szerint az egyezmény hároméves beszámolási idõszakában Magyarország sajnos jelentõs végrehajtási deficitet mutat fel.
Erre minden tagállamban az egyezmény végrehajtásáért felelõs intézménynek - ez hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - nemzeti beszámolót kellett készítenie a 2005-2007-es idõszakól. Ebben a környezeti információkhoz való hozzáférés, a környezeti ügyekben és döntéshozatali eljárásokban való részvétel, a jogorvoslathoz való jog biztosítását szükséges elemezni. Az egyezmény ugyanakkor lehetõséget ad arra is, hogy civil szervezetek, ha szükségesnek látják, külön "párhuzamos" jelentést készítsenek, amely szintén a konferencia háttérdokumentumai közé kerül.

A magyar környezetvédõ mozgalom képviselõi is részt vettek a Nemzeti Jelentés egyeztetésében, azonban véleményük szerint a 2008. évi konferenciára összeállított, és 2007. december 28-án véglegesített dokumentum nem tekinthetõ a témában érintettek véleményét teljes mértékben szintetizáló, kimerítõ elemzésnek. Ezért a Környezet,- és Természetvédõ Szervezetek Egyeztetõ Fóruma még tavaly õsszel döntést hozott egy önálló elemzés elkészítésérõl is. Az angol és magyar nyelven nyomtatásban megjelentetett Civil Jelentés letölthetõ innen >>>.

A külön vélemény kialakítása során megállapításra került, hogy a kormányzat által összeállított Nemzeti Jelentésben sok hasznos információ található, és annak végleges szövegében egyes civil észrevételek is helyet kaptak. A Civil Jelentés az általános megállapításokon túl, az értékelést alátámasztó konkrét példákat és eseteket is bemutat, így téve plasztikussá az elemzést. Emellett a zöld szervezetek körében lehetõ legtágabban nyilvánosságra hozott anyaghoz beérkezett észrevételeket is tartalmazza, így valódi közösségi erõfeszítés eredményének tekinthetõ.

A Civil Jelentés szerint az Aarhusi Egyezmény hároméves beszámolási idõszakában Magyarország sajnos jelentõs végrehajtási deficitet mutat fel. Tapasztalatuk szerint az Egyezmény három pillérébõl egyelõre a közérdekû környezeti információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná - ha jól mûködne a negyedik pillér: a részvételre képesítés.
Mivel azonban ebben súlyos hiányosságok tapasztalhatók, az adathozzáférésnél is csak részsikerekrõl beszélhetünk. Hiányos továbbá a környezetvédelmi döntéshozatalban való közösségi részvétel kellõ szervezeti, eljárási garanciális szabályokkal történõ körülbástyázása. A kormányzat nem teljestette a részvételre képesítéssel kapcsolatos elvárásokat, a hatóság szemléletében alig történt elmozdulás a szolgáltató közigazgatás irányába. Összességében a döntéshozatalban való részvétel feltételei folyamatosan nehezednek, a jogorvoslati lehetõségek stagnálnak.

Az Aarhusi Egyezmény kiemelkedõ jelentõségét a nyitott társadalomért küzdõ civil szervezetek hamar felismerték, és meghatározó szerepet vállaltak annak elõkészítésében. Elismerve azt, hogy a beszámolási idõszakban - elsõsorban az önképzés és az ismeretterjesztés területén
- a civilek sem dolgoztak kellõ hatékonysággal, összességében nem rajtuk múlt, hogy az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségek és elvárások terén Magyarország gyengén teljesített.

A Civil Jelentés összeállításában közremûködõk remélik, hogy, munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a következõ jelentéstételi idõszakban komoly lépéseket tegyen a magyar kormányzat és felelõs minisztériuma az Egyezmény hazai végrehajtása érdekében.

F. Nagy Zsuzsanna - Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Móra Veronika - Ökotárs Alapítvány Aarhusi Munkabizottság civil delegáltjai.

 

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.