A Zöld Kör 2009. október 24-én Hajdúböszörményben a Kálvin téren, a Kálvin téri református templom keleti oldalában 3 helyi védelem alatt álló, idős és egészséges japánakác kivágásának volt szemtanúja. Ezek a hajdúböszörményi álló japánakácok 2001. óta védettek, mint helyi jelentőségű természeti emlékek. A fák kivágását 5–8 személy több munkagép és teherautó segítségével követte el, amelyekről fényképfelvételeket készítettünk a kivágott fák rönkjeinek rakodása pillanataiban. A védett fák egy önkormányzati cég beruházásának voltak útban.

A szaktárca válaszából idézünk:

A leírtak több eljárási hibára utaló körülményt is tartalmaznak. Az első és legfontosabb tény, hogy védett természeti területen a fakivágás engedélyköteles tevékenység (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bek. e) pontja szerint). Az engedélyező természetvédelmi hatóság helyi jelentőségű védett természeti terület/emlék esetén az illetékes jegyző.

Bonyolítja a dolgot, hogy - ahogyan azt írta - "önkormányzati beruházásról" van szó a konkrét ügyben. Ez azt jelenti, hogy a települési jegyző eleve nem is járhatott volna el a fakivágás engedélyezése kapcsán, tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 42. § (5) bekezdésében foglatakra. Eszerint

"A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében,

amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, a foglalkoztató önkormányzat társulása

vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve

a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy

kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal."

Tehát a jegyzőnek a fenti szabály miatt - előzetesen - kérnie kellett volna az illetékes államigazgatási hivataltól egy másik eljáró hatóság (egy másik jegyző)

kijelölését a fakivágás engedélyezése tárgyában. Nyilvánvaló természetvédelmi szakmai szempontú elvárás, hogy - amennyiben az lehetséges - el kell kerülni a fák kivágását, de ez az eljáró engedélyező hatóság hatáskörébe tartozik. Éppen az ilyen szakmai mérlegelést igénylő kérdések elbírálására az eljáró jegyző választása szerint vonhat be az eljárásba szakértőt, akár szakértőket. Erre vonatkozó külön jogszabályi kötelezettsége azonban nincs.

Az ügyben tehát a leírtak alapján indokolt lehet a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás kezdeményezése az illetékes államigazgatási hivatalnál. Felhívom továbbá szíves figyelmét az ügyész(ség) beavatkozási lehetőségeire is, melyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapoz meg az alábbiak szerint:

60. § (1) Az ügyész a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jár

el a természeti területek, értékek, különösen a védett természeti területek és

értékek a Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

Védett fák kivágása engedély nélkül

(2) Természeti érték, terület, valamint védett természeti terület veszélyeztetése,

károsítása esetén az ügyész keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás,

illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó

jogszabályok alapján különös figyelemmel közreműködik a természetvédelmi hatóságok

eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

Az ügyben érvényesíthető szankciók kapcsán az alábbiakról tájékoztatom:

Mivel a Tvt. 80. §-ának több pontja alapján is felmerülhet a jogsértés

megvalósulása, így a természetvédelmi bírságot (az államigazgatási hivatal által

kijelölt másik jegyzőnek) KI KELL SZABNIA:

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait

megsérti;

b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja,

vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti,

rongálja, abban kárt okoz;

c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja,

átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető

tevékenységet folytat;

d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét

jelentős mértékben zavarja;

e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet

engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

A természetvédelmi bírság mellett merül fel a szabálysértési bírság kiszabásának lehetősége, illetve amennyiben a cselekmény megfelel a Btk 281.§-ában leírtaknak, a természetkárosítás bűncselekménye is megvalósulhat. Tehát a természetvédelmi bírság kötelező kiszabásán túl vagy szabálysértési vagy büntetőjogi felelősség megállapítása merülhet fel az ügyben és természetesen felmerül az elpusztított fák pótlásának a kötelezettsége is, melyet szintén az eljáró (kijelölt) hatóság írhat elő.

Marosán Angéla
környezeti tanácsadó
Zöld Kör - A Föld Barátai Magyaroszág tagja

A tanácsadást a KÖTH�LÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják. A projekt címe: A környezeti problémák információhoz jutást és tudatosságot szolgáló tanácsadói tevékenység fejlesztése a környezeti problémák megelőzése érdekében.