Kezdőoldal Hírek Friss hírek Mérgező az avarégetés?
angol nmet orosz romn spanyol

Ajánljuk

Mérgező az avarégetés?
2019. március 13. szerda, 11:17

Fanyar füst lepi be településeinket

Az avarégetéskor keletkező füst fehéres-szürkés színét a nagy mennyiségű szerves vegyület adja. Ezek többsége súlyosan mérgező, rákkeltő. Összetétele hasonlít a dohányfüstéhez. A mérgek keletkezésében szerepe van az alacsony égési hőmérsékletnek (tökéletlen égés) és a nedvességtartalomnak, valamint annak, hogy gyakran elégtelen mennyiségű a levegő az égéshez, mert például a nedves levelek elzárják a levegő útját. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.


Égetés - mérgek mindenütt

Az avarégetéskor legnagyobb mennyiségben szén-monoxid keletkezik, egy kupac avarból több kilogramm. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
A felszabaduló részecskeszennyezés egy része a felsőbb légutakban elakad, de a finom részecskék és az ultrafinom részecskék a tüdő legmélyére is lejutnak, sőt a tüdőből a véráramba is. Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok. Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, növeli a szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás kockázatát.
A részecskékre tapadó szénhidrogének rákkeltők, mutagének lehetnek, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.
A nitrogén-dioxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Dibenzo-furán is keletkezik, a Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, károsíthatja az immunrendszert, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.
Mind között a legveszélyesebb azonban a Benz-a-pirén, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag rákkeltő, öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Egy nagyobb kupac avar égetése egy közepes település teljes légkörét képes egészségügyi határérték felett elszennyezni egy őszi estén.
Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 12800 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018. évi jelentése szerint. Ez 139 300 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban éves szinten eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át a WHO szerint . A legveszélyesebbek az uún. ultrafinom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlenül a véráramba jutnak, és súlyos elváltozásokat okozhatnak, érrög képződéshez járulnak hozzá.


Hazai
szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

Kt.48. § (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 000 forint is lehet.
Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 42 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.


Mit
tesznek az önkormányzatok?

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) 2017. évi felméréséből kiderült, hogy sok település felsorakozott a lakosság egészségét védők sorába. Pest megyében 18 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Csömör, Göd, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés), míg két település rendkívüli szigort alkalmaz (Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni). Ezek közül négy a KÖTHÁLÓ kezdeményezésére tiltotta be az égetést.


Mit
tesznek a civilek?

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről. Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában, illetve elemezték a fenti projekt során 200 önkormányzat rendeletét, és javaslataik hatására 4 önkormányzat (Budakalász, Csömör, Göd, Gyál) is csatlakozott a teljes tiltást elrendelők közé.

 

A megoldáskomposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.

Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. De ezek hiányában is végbemegy a komposztálódás, csak lassabban. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele.

A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan ún. allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport.

Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

 

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.
A tökéletes komposzt pedig ugyanúgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és a még ehető növényi részekből tojás és csirkehús lesz.

A cikk megjelenését az Agrárminisztérium Zöld forrás pályázata támogatta.

 

Lenkei Péter

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

https://www.ewg.org/skindeep/

https://www.epa.gov/sites/production/files/2015-08/documents/iii16_apr2001.pdf


 


© 2019 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.