A 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott� alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus�), amelyben értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csupán a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk.

Hol kaphatok földlabdás fenyőfát? Milyen fajtát válasszak?

Hogyan kell komposztálni? Kihez fordulhatunk, ha elviselhetetlen a közút zaja?

Egyszerűbb és bonyolultabb kérdésekre a legtöbbször azonnal és ingyenesen kaphatott ez idáig választ, aki ismerte és használta a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának szolgáltatásait. Évente csaknem 50 ezren közvetlenül, de a kiadványok, kampánynapok, előadások és a média megjelenések révén több százezren közvetve juthattak információhoz a csaknem minden megyében működő irodáknak köszönhetően. Elérhetők voltak személyesen, telefonon, interneten is, lehetővé tették, hogy bárki kiszámolhassa ökológiai lábnyomát, vagy akár jogi segítséget is nyújtottak, ha az indokolt volt.

Idén November 23-24-én Budapesten lesz a Magyar "Fenntarthatósági Csúcs" konferencia! A felelősen élő és gondolkodó emberek megbeszélésén ott a helye a felelősen gondolkodó, tudatosan élő és tenni akaró embereknek, szervezeteknek, cégeknek, civileknek. Gondolkodjunk együtt, tegyük össze tudásunkat, tapasztalatainkat! Együtt sokat tehetünk azért, hogy a mai és a jövő nemzedékek emberi életre való esélyei megmaradjanak.