Kezdőoldal Hírek Friss hírek Újabb reptérbotrány, ezúttal Szentkirályszabadján
angol nmet orosz romn spanyol

Ajánljuk

Újabb reptérbotrány, ezúttal Szentkirályszabadján
2009. február 18. szerda, 07:50
Balatonalmádiban hétfőn közmeghallgatáson jártunk. A nem túl szerencsés időpontválasztás ellenére zsúfolásig megtelt a balatonalmádi kultúrház, ahol a város mellé tervezett reptér közmeghallgatását tartották. A jelenlévő tömeg egyöntetűen kinyilvánította: nem kér a zaj- és légszennyezésből. Hétfő délután a meghallgatás előtt a helyiek demonstrációt is tartottak, ahol többek között felszólalt Keszey János, Balatonalmádi polgármestere, valamint az Almádi Konzervatív Kör, a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület és a Levegő Munkacsoport képviselője is.

Példátlan civil összefogás

Az előzetes vizsgálati eljárás közmeghallgatását Csehóné Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezési igazgató-helyettese tartotta “csendesebb” mederben, aki felvezetőjében elismerte, hogy ekkora nyilvánosságra nem számítottak. A művelődési ház nagytermén túl a folyósó és a bejárati lépcsősor is megtelt emberekkel, a Népszava szerint mintegy 400-an jelentek meg. Csak a tegnapi napig 649 ügyfél jelentkezett be a felügyelőségen ügyfélként, ezen kívül 833 olyan ügyféli kérelem érkezett, ahol a kérelmező ingatlana nem közvetlenül a hatásterületen található, így kérelmüket a felügyelőség valószínűleg elutasítja. A résztvevők közül többen jelezték, hogy élni fognak ügyféli jogosultságukkal. A Balatonalmádiban július 7-én népszavazást tartanak.

hangulat Balatonalmádiban

hangulat Balatonalmádiban

 

Egy katonai reptér utóélete

A Veszprém és Szentkirályszabadja közötti felhagyott 440 hektáros orosz katonai repteret a Magyar Honvédség 2004-ben térítésmentesen adta a két önkormányzat tulajdonába, melyektől 2006. év novemberében egy offshore cég, a BudaWest Airport Holding Zrt. vásárolta meg. A részvéytársaság a tervek szerint nemzetközi kereskedelmi repteret épít. Németh Attila, egy helyi tanár úgy tudja, hogy a területet bruttó 1,5 Md forintért adta el a két önkormányzat, miközben 5,5 Md értéken szerepelt a honvédelem nyilvántartásában. A reptéren a fokozottan érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület, karsztvízkészlet védelmében jelenleg is folyik a kerozin és gázolaj szennyezés felszámolása. A Dunántúlon a meglévő vagy tervezett repterek átlagos távolsága 98 km. Ez azt jelenti, ha egy képzeletbeli négyzetrács közepébe állunk, 45 km-re tőlünk mind a négy irányban egy-egy reptér van. A helyiek szerint arra sincs pénz, hogy a Balaton 110 km-es betonpartját felbontsák, a reptér esetleges felhagyása esetén a barnamező betonrengetegét sem számolnák fel.

BudaWest

BudaWest

 

Pro és kontra

A beruházó érveit az utána felszólaló helyi civil szervezetek és környezetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szakértők nagyrész megcáfolták, illetve további kérdéseket vetettek fel az eljáró felügyelőség felé. Dr. Ughy Katalin, a BudaWest Airport Holding Zrt. jogi képviselője és Fördős László, az Airport C. Kft. ügyvezetője az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő paramétereket ismertetve elmondták, hogy a kifutópálya tájolásán változtatni az uralkodó szélirány és a pápai logisztikai NATO támaszpont miatt nem lehet. Így a le- és felszállási műveletek is Almádi felett zajlanak. A légiforgalom megnövekedése miatt aggódókat azzal nyugtatták, hogy míg a katonai hasznosítás során 20 ezer műveletet hajtottak végre, 2020-ra ezt a szintet sem fogja elérni a polgári műveletek száma. A beruházó bemutatott tervei szerint 2020-ban évi 500.000 utas és csupán 10.000 tonna áru fogja érinteni a repteret.

“Magyarországon jelenleg a repülőgépek hajtóművének károsanyag-kibocsátásának megengedhető mértékével kapcsolatos szabályozás nincs” – áll az előzetes vizsgálati dokumentációban. Ugyanakkor a megállapítások között ezzel ellentétes értelmű kijelentést olvashatunk: “A várható emisszió és kibocsátási határértékek összevetéséből megállapítható, hogy a tervezett maximális kibocsátás nem haladja meg a számított normaértékeket.” Miközben a repülőtérhez kapcsolódó közlekedés, fűtés, melegvíz-szolgáltatás, éttermek, konyhák emissziója részletesen, károsanyag fajtánként taglalva van, magukról a nagyságrendekkel nagyobb szennyezőkről, a repülőgépekről nincsen információ. Az ellenzők szerint a tanulmány számos ponton tartalmaz elkendőzött hiányosságokat és ellenőrizhetetlen adatokat.

Mi van a levegőben?

Bálint Sándor, az Almádi Konzervatív Kör elnöke szerint, aki maga is vegyészmérnök ismertette, hogy – bár a tanulmányból a beruházók kifelejtették - létezik egy a környezetvédelmi tárca megbízásából a Közlekedéstudományi Intézet által végzett 2006-os felmérés. „A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-es évre vonatkozóan” című összesítés az egyes géptípusok szennyezését mutatja be. Az itt közölt adatokból könnyen kiszámítható, hogy a repülőtér üzemeltetése során évente 60 tonna nitrogén-dioxid terhelheti a levegőt, noha a beruházó saját tanulmányában sem titkolja, hogy a terület háttér légszennyezettsége nitrogén-dioxidot tekintve reptér nélkül is „kismértékben meghaladja a határértéket“. A levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001-es (X.25) kormányrendelet szerint új légszennyező létesítmény csak akkor telepíthető a környékre, ha azok együttes kibocsátása a határérték alatt marad.

A szénhidrogének égésekor felszabaduló benzpirén rákkeltő hatását senki nem vitatja. Egy modern sugárhajtású repülőgép hajtóműve 2-10 mg benzpirént bocsát ki percenként, s ez a beruházó által tervezett napi 63 művelet során 5,1 gramm benzpirént juttat a levegőbe. Az Európai Unió 2004/107/EK Irányelve a levegő benzpirén-koncentrációjára 1 nanogramm/m3 célértéket ad meg. A napi 63 fel- vagy leszállás során kibocsátott benzpirén elegendő mennyiség ahhoz, hogy 5 milliárd m3 levegő benzpirén-koncentrációját az EU-célérték fölé emelje. A vegyészmérnök megcáfolta azt is, hogy „a repülőtér fejlesztése vízvédelmi szempontból megengedhető hatású“ lenne. A Balaton keleti medencéjének minden vízparti települése a tóból nyeri ivóvizét. Az évi tervezett 18760 repülési művelet alatt mintegy 1,5 kg benzpirén jut kis magasságban a levegőbe, majd részben a Balatonba, miközben a 21/2001-es kormányrendelet az ivóvíz benzpirén-koncentrációját 0,01 mikrogramm/literben maximálta. Egy kilogramm benzpirén 100 millió m3 vizet tud fogyasztásra alkalmatlanná tenni, ellene védekezni sem lehet, mert a vízkivételi művek alkalmatlanok a benzpirén kiszűrésére.

Szárnya van és nem repülő...

A reptér tervezett helyszíne ellentmond a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, ICAO) Bird Control and Reduction Manual-jában írt követelményeknek is. Hogy elejét vegyék a madárrajjal ütközésnek, s ezáltal a katasztrófáknak, a repülőtér 13 km-es körzetében nem lehet hulladéklerakó. Sőt, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény is kimondja „az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 15 km-es körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.“ A megyehegyi rekultiválatlan felhagyott kommunális hulladéklerakó 2 km, a királyszentistváni építés alatt álló regionális hulladéklerakó 11 km távolságra van.
A Balaton amúgy Ramsari terület (október 1. és április 30. között), de az egész tó és a parti sáv NATURA 2000 terület (különleges természetmegőrzési terület és különleges madárvédelmi övezet), a madarakat tehát még a repülésbiztonság miatt sem lehet eltéríteni.

Fülsüketítő zaj

Dr. Dávid Gyula belgyógyász főorvos, a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület vezetője szerint nem lehet elbagatellizálni a repülőforgalom zajterhelését. Egy 1999-es Guidelines for Community Noise című tanulmány a „kültéri lakóterület” esetén 50dB(A) érték közepes zavarásként, 55dB(A)-t súlyos zavarásként írt le. Egy nemzetközi (brit-holland-spanyol) felmérésben 3.000 gyermeket vizsgáltak és megállapították, hogy már 5 dB-es átlag zajterhelés-növekedés is komoly zavarokat okoz a gyermekek fejlődésében. Az Almádira „kirótt” 50 dB-t meghaladó zajátlag bizonyítottan rontja a tanulási képességeket, gátolja a gyermekek fejlődését – magyarázta előadásában. A legfrissebb svéd kutatások szerint a repterek közelében élőknél a szívinfarktusos halálozás 40 százalékkal volt magasabb. Az orvos utalt Lenkovics Barnabás, az egykori állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésére, mely szerint a határérték alatti zajterhelés is zavaró, jogsértő lehet.

Fórián Szabó Péter zaj- és rezgésvédelmi szakértő felszólalásában nehezményezte, hogy a légterek nincsenek hivatalosan kijelölve, csak fiktív elképzelések szerepelnek a beruházó tanulmányában, melyet légiirányítási szakértők nélkül készítettek. Hiányolta az alapállapot felmérést is, ami azért kiemelten fontos, mert Balatonalmádi egész területén üdülőövezeti zaj határértékek vannak érvényben és ez nappal már most sem betartható. Új létesítmény akkor tervezhető, ha a határértékeket betartják függetlenül attól, hogy az új létesítmény zajkibocsátása mekkora, az együttes kibocsátás számít. A napi 60 átrepülésből 20-22 okoz nagyobb zajt, ami a hatásterületen előreláthatólag 80 dB külső téri és 55-58 dB beltéri zajt eredményez. Tekintettel arra, hogy a Balaton felett máshogy terjed a hang, a zaj messzebb elhallatszik, több lesz az elszenvedő.
 
A közmeghallgatás előtt az érdeklődők ingyenes környezeti tanácsadást és életmódbeli, energiatakarékossági ötleteket kaptak. Többen az avarégetés rendjéről és a tehető intézkedésekről kértek információt, illetve az eseményhez kapcsolódóan téma volt a légi- és közúti közlekedés okozta zaj- és légszennyezés, a repterek környezetében, a forgalomnövekedésből eredő közúti terheltség, valamint előkerült az ökológiai lábnyom jelentősége is. A résztvevők válogathattak a KÖTHÁLÓ és Levegő Munkacsoport kiadványai közül.
A lakossági panaszok kivizsgálását, jogsegélyt és környezeti tanácsadást a KÖTHÁLÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják.
 

Lásd még: 2009-ben indul a Ferihegyet kihívó repülőtér építése
 


© 2019 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.