Az Ökológiai Intézet Alapítvány KEOP által finanszírozott szemléletformáló tanácsadó napjain (Környezetvédelmi Világnap, Autómentes Nap) több alkalommal keresték fel standunkat középiskolás csoportok, akik közül 52 diáknak az ökológiai láblenyomatát is kiszámoltuk. Az eredmények elkeserítőek, s rávilágítanak arra, hogy nagy a média és a szülők felelőssége.

A kérdéscsoportokra adott válaszok eredményét látva érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire van hatással a jövő nemzedékére az oktatási programokban „kötelező� és „hangzatos� környezeti nevelés, mennyire ismerik a fenntarthatóság fogalmát.

A tapasztalatokon mindenesetre érdemes eltűnődni.

A megkérdezett kamaszok 80%-a saját lakókörnyezete környezeti jellemzőivel sincs tisztában. Arra a kérdésre, hogy mivel fűtenek, több megmosolyogtató válasz is érkezett. Elhangzott a csavargatható izé a falon (értsd termosztát), vagy a radiátorral válasz is, de hogy konkrétan mi a tényleges fűtőanyag azt már nem tudták. Sokkal többen (67%) részesítik előnyben a hosszú fürdőzést a tusolásnál és nem törődnek sem a vízpazarlással, sem a vízdíj mértékével, mert �azt úgyis anyuék fizetik�.

A fiatalok étkezési szokásai mindenhol a családi hátteret tükrözi vissza. A gyors bevásárlások során inkább az élelmiszerek árát, mintsem a származási helyét figyelik. A megkérdezettek 52%-a nagyobb boltokban, mindent egyszerre akar megvásárolni, és még arra sem figyel, hogy mennyi felesleges csomagolást, hulladékot tesz a kosarába.

A 15-18 éves korosztály 22 %-a már autóval vagy motorral rendelkezik, vagy éppen otthon pihen a garázsban a kicsit sem környezetbarát „Quad�. Mindez azt mutatja, hogy a fogyasztásra ösztönző reklámkampányok talán őket érintik a leghátrányosabban. Számukra a legmodernebb, a legújabb a „tuti�, nem a fenntartható, az öko, vagy a bio, és ha elromlott, akkor vesznek újat. A diákok többsége ebben a korban ismeri a tudatos vásárlás fogalmát, ennek ellenére mégsem alkalmazza.

A megkérdezett középiskolások átlagos ökológiai láblenyomata 3,2 ha volt. Ami - ha figyelembe vesszük, hogy egy család életében a jelentősebb erőforrás felhasználás (pl. háztartási gépek, családi autó fenntartása) inkább a szülők számlájára íródik – meglehetősen magasnak számít.

A környezeti nevelőknek, a jövő nemzedékét okítóknak még van tennivalójuk, hiszen ezek a kamaszok egyszer felnőtté válnak, és ha a jelenleg érvényes szemléletüket örökítik tovább, azt már környezetünk nem fogja tolerálni. Ezért fokozott az igény a tudatosságra nevelésre, s nem csak a szavakra, hanem az ismeretek betartására, megfogadására. A gyermekeken keresztül lehet a szülőkhöz is elérni, de a kamaszkor ilyen tekintetben is nehezebben kezelhető, mert anyagi felelősség még nem terheli ezt a korosztályt, ugyanakkor felelőtlen költekezésbe és pazarlásba kezdhetnek.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának (KÖTH�LÓ) ingyenes szolgáltatását a “lakossági tanácsadás fejlesztése a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok hatékonyságának növelése érdekében" című, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektje segítette.

Kenéz Mónika
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (KÖTH�LÓ tagszervezet)