2013. szeptemberében hajdúvidi lakosok fordultak a Zöld Kör Környezeti Tanácsadó Irodájához azzal a panasszal, hogy településükön a fűtési szezon közeledtével egyre gyakoribb a műanyagok és egyéb háztartási hulladékok égetése. Mivel sokan nincsenek tudatában tettük következményeivel, ezért a hozzánk fordulók a helyiek tájékoztatásával is szeretnének tenni az ügyben. Ehhez részükre a témával kapcsolatos kiadványokat és az alábbi tudnivalókat juttattuk el.

A fűtési szezon elején járunk. A vidéki településeken az esti órákban sok helyen erős, mindent elborító füsttel találkozunk. Nem csoda, hiszen szinte minden kertes háztartás nélkülözhetetlen kelléke a vegyes tüzelésű kazán, vagy a cserépkályha. A hagyományosnak –és szabványosnak- mondható tüzelőanyagok, a fa, feketeszén, barnaszén égetésén kívül városunkban és szinte minden vidéki magyar településen is, igen elterjedt az éghető kommunális hulladék: szemét elégetése az erre „alkalmas� tüzelőberendezésekben. A vidéki településekről kikerülő kommunális hulladék mennyisége a fűtési szezonban (október 15.től április 15.-ig) a megszokott mennyiség kb. 70%-a, a csökkenés oka pedig nem elsősorban a fogyasztás elmaradásában keresendő, hanem településeinken a hulladékok elégetésével tűnik el, 6 hónap alatt akár 3000-4000 tonna kommunális hulladék, azaz szemét. Ehhez még nem adtuk hozzá a kerti hulladékok, avar égetését sem. Ez önmagában egy kisebb környezeti katasztrófa. Több kutatás bizonyítja, hogy a kertekben, kályhákban elégetett szemét a légkörbe kerülő dioxinok legfőbb forrása. A dioxinok bizonyítottan erősen rákkeltő hatású vegyületek. Ezen kívül más nem kívánt légszennyező anyagok, úgymint korom, nehézfémek (szintén bizonyítottan rákkeltőek), szén-monoxid, kéndioxid stb. kerülnek ily módon környezetünkbe. A kályhákban, kazánokban uralkodó alacsony – néhány száz fokos - hőmérséklet, és a kommunális hulladék egyes összetevőinek sokszor jelentős klór- és nehézfémtartalma egy nagyon veszélyes kombináció. Ezért mielőtt a műanyag zacskót, flakont, cipőt, gumicsizmát vagy bármi mást a tűzre dobjuk, csak gondoljunk bele: biztos, hogy ez a legjobb megoldás?

Ha már háztartásunkban képződik hulladék, akkor gyűjtsük a műanyagot, papírt, textilt és egyéb hasznosítható hulladékokat szelektíven! A szerves hulladékot, ha tehetjük, akkor komposztáljuk. A maradékot pedig tegyük ki a kukába!

Az avar égetését helyi rendeletben szabályozzák, azonban a műanyagok égetése – a 306/2010. számú kormányrendelet értelmében – nyílt színen, vagy bármely tüzelőberendezésben tilos. A jogszabály megszegői pénzbírságra számíthatnak. Ha valaki a környezetünkben műanyagot, szemetet éget, forduljunk a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez! Hajdú-Bihar megyében ez a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4025 Debrecen, Hatvan u. 16., 52/511-000, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ).

Bővebb információ:

Marosán Angéla
környezeti tanácsadó
Zöld Kör - A Föld Barátai Magyarország tagja
Környezeti Tanácsadó Iroda
4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2. II/22.
Tel: 52/280-038, 20/495-2982
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.