A Hulladék Munkaszövetség tanácsadó irodájához számos megkeresés érkezik a hulladékszállítási díjakkal kapcsolatban. Legutóbb egy vidéki településről kereste meg irodánkat egy hölgy, mivel méltánytalanul soknak érezte az általa fizetett díjat. Településükön a legkisebb rendelhet hulladéktároló mérete 120 liter, és minimálisan heti egyszeri ürítést kell fizetni, mindez 2800 forintba kerül havonta. 

A problémát az jelentette, hogy, bár a kertben zajló komposztálás és a kevés hulladék termelésével járó életmód miatt számára elegendő lenne egy kisebb hulladéktároló, illetve ritkább hulladékelszállítás (természetesen olcsóbb díjfizetés mellett), ilyen lehetőséget nem tudott ajánlani neki a helyi közszolgáltató.

Többféle módon közelítenek a szolgáltatók az arányos díjfizetéshez, de sajnos egyik gyakorlat sem kielégít. A legtöbb településen nem arányos a díj a háztartásokban lakók számával, márpedig ha valamitől, ettől függ a legjobban, hogy mennyi szemetet termel egy háztartás. Ebben rejlik a legnagyobb igazságtalanság, hiszen könnyen elfordulhat, hogy például egy egyedül él idős asszony hatszor-tízszer kevesebb szemetet termel, mint egy több gyermekes család. A díj legtöbb helyen leginkább az ürítés számával arányos, de akkor is fizetni kell, amikor nincs mit üríteni. Ráadásul az ingatlantulajdonos megszegi a vonatkozó jogszabályokat, ha nem teszi ki a kukáját az ürítési napon, mert még férne bele bőven... Kvázi térfogatarányos módszer, amikor az edény térfogatában vagy az edények számában van némi mozgástér. Már elég sok településen lehet kisebb kukát igényelni, vagy társasházak "visszaadhatnak" feleslegessé vált edényeket, így csökkenhet a díj. De ez a rendszer nem elég érzékeny a különbségekre (egész sorozat különböző űrméretre lenne szükség, hogy mindenféle család- és háztartás modellre legyen adekvát megoldás), és nem kezeli azt a problémát, hogy a hulladéktermelés volumene egy-egy háztartáson belül is hónapról-hónapra változhat. A kötelez heti legalább egyszeri szállítás főleg a kistelepüléseket érinti hátrányosan, mert a szállítás gyakoriságának változtatási lehetősége az arányosítás tekintetében nagyobb mozgásteret biztosítana a településeknek. A tömeg alapú differenciálás igazságosabb rendszer lenne, de csak komoly technológiai és informatikai beruházás útján látszik megvalósíthatónak. Ebből a szempontból talán a zsákos rendszer a legigazságosabb. Annyi zsákot vesz a polgár (a zsák árában van a szemétdíj), amennyi hulladékot el akar szállíttatni. A helyi rendeletek ezen kívül sok esetben tartalmaznak kompenzációs lehetőségeket vagy szociális engedményeket, de ezzel együtt elmondható, hogy a díj általában nem arányos az igénybevétellel. A témáról bővebben a http://humusz.hu/hirek/1736 oldalról letölthet tanulmányunkat olvashatnak az érdeklődik.

 

Az irodai tanácsadást és az utcai tudatformáló rendezvények színvonalas megtartását, a környezetbarát termékek bemutatóját, ökolábnyom-számítást a KÖTH�LÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják.