Siri Ellen Sletnet, a Norvég Királyság nagykövet asszonya megnyitójában összefoglalta: mintegy 135 millió euró értékben Magyarország a második legnagyobb felvevje a 12 uniós államok közül a támogatásnak. Kiemelte, hogy a civil szervezetek támogatása kezdetektl (2004) fogva fontos volt Norvégia számára. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus tavalyi, els körében 953 pályázat érkezett, ebbl 96 projekt nyert, melyek indulását mutatják be a mai rendezvényen kiállított tablók. A civil szervezetek kulcsfontosságú szerepe, hogy mint a kormány kritikus szeme, a demokrácia felügyeli a civil részvételt biztosítsa a társadalomban. Hozzátette: az egyes országokra szánt támogatás 10 százaléka fordítódik civil szervezetek támogatására. A NCTA Közép-Európában a civil szervezetek egyik legfontosabb bevételi forrásává vált, mely 2006 májusa óta kapcsolatépítés koordinálását is végzi. Végül a nagykövet asszony arra inspirálta a jelenlévket, hogy karolják fel a többi szervezetet és keressenek norvég kapcsolatokat.

Csanády Dániel, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány munkatársa az értékelésrl és a támogatásokat is érint világgazdasági válságról beszélt. Egy jól felvezetett válságtörténet után rávilágított arra, hogy a válság nem ma kezddött a civil szervezetek között, 2002-2004-tl számítható, hogy a leszálló ág már régóta sújtja a szektort. A civil közfeladatok ellátása, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbl a civil szervezetek fejlesztésére es támogatás csökkent. Kedveztlen jövképként festette fel, hogy 2009-tl a civileknél is bevételcsökkenés várható.

2009. év végéig a közhasznú társaságoknak gazdasági társasággá kell alakulniuk. Ennek következménye lehet, hogy a visszaélések száma növekedhet, a társadalmi támogatottság csökkenhet. Akkor mi jelenti a kiutat? Megfontolt fejlesztés vagy kármentés? Kármentés, mint menekülés végs soron a szolgáltatások kínálatának csökkenésével, minségromlással, támogatottság csökkenésével jár. A megfontolt fejlesztés ellenben forráskoncentrációt jelent, itt van esély a kínálatbvítésre és arra, hogy minségi munkaert foglalkoztassanak. Csanády kiemelte, hogy a túlélésért szerkezetváltásra van szükség a civil szektoron belül, ami összeolvadásokban, egyesülésekben, szövetkezésekben ölt testet vagy éppen szervezetek megsznésben. Részmunkaidre lenne szükség (az unióhoz képest nálunk eleve kicsi a részmunkaidsök aránya), illetve szolgáltatás bvítésre, határozott érdekképviseletre (tagok, felhasználók).

A megfelel költségvetés a tervezés alaposságával indul, különben nem lehet jó összegeket társítani a feladatokhoz. Az eredménymutató, még ha megfoghatatlan fogalomnak tnik is, nagyon fontos a pályázat elbírálásakor. A fenntarthatóság (a projekt lezárását követ utóélet) ma Magyarországon gazdasági kérdés, a válsággal ez kerül most veszélybe állítja Csanády.

A társadalmi haszon, a projekt megtérülésnek ára fontos vitaalap volt az elbíráláskor. A partnerség (együttmködés) kérdése is sokszor felmerült, a szervezetek szakértk tonnáját vásárolták meg, sokszor feleslegesen. Önkéntességet (közremködést) tekintve az ingyen munkaer fontos, de ami ennél is relevánsabb, hogy a program révén a szervezet tud-e elhelyezni önkénteseket, képezni olyan önkénteseket, akik elhelyezhetk az élet bármely területén. A finanszírozási rendszer az innovációra kiemelt figyelmet szentel. De mi az, hogy újdonság? Egy megalapozott igényre adott válasz. Ez volt a legnagyobb vitatéma az elbíráláskor magyarázta Csanády. Programcélként (megrendelés) azon kellett gondolkodni, hogy milyen kapacitásokat akarunk fejleszteni? A végs döntést megelzen, hogy kik lesznek a támogatottak, több fórumon vitáztak a szakértk, szakbizottság, fbizottság.

Béres Tibor, az Autonómia Alapítvány programfelelse a kérdíves felmérés (online 340 szervezet küldte vissza), illetve gazdasági számok (mérleg fösszegek) alapján történt adatelemzésekrl, az NCTA lebonyolításáról beszélt. A kezdeti nehézségekrl elmondta, hogy a szerver összeomlása miatt az internetes kitöltlap elérhetetlen volt, de egy plusz napot adtak kárpótlásként. A legtöbb kritikát a bírálat érte, ami egyébként több körben történt: összeférhetetlenség kiszrése után válogattak, majd a helyszínen tették fel a kérdéseket, végezték a hiánypótlást. A döntés, elbírálás során cél volt, hogy minél kevesebb papírral dolgozzanak.

Civil szervezetek kapacitásfejlesztésére adták a legtöbb pénzt, a teljes keretösszeg közel 37 %-át (36,9). A Norvég Civil Alap prioritását tekintve nem egy területfejlesztési pályázat. Ha kevés a pályázat, nem tudnak pénzt adni. A legtöbb pályázatot Tolna, Zala, Baranya. Megye és Budapest adta be, a legkevesebbet Fejér, Gyr-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Bács-Kiskun Megye. Kritikaként jelent meg, hogy Budapest élen jár a támogatottak között, ám árnyalja a hatást, hogy sok esetben országos jelentség a tevékenység vagy csak a szervezet székhelye van a fvárosban. Somogy megyének egy fillért sem tudtak adni.

Az újításokról: tegnaptól a második körben is lehet pályázni, de idén csak a kis projektek jelentkezhetnek. Támogatás minimum 5, maximum 25 ezer euró, legfeljebb egy éves lehet a projekt, mintegy 100 szervezet/projektet tudnak támogatni. Idén csak azok pályázhatnak, akik tavaly nem nyertek. Beadási határid: április 1., a támogatási döntés várható idpontja: június 15. A környezetvédelem és fenntartható fejldés témakörben történt a legkevesebb módosítás.

A Banya-Tanya Alapítvány Heves megye Bátor nev településen mködik. Az orvosolandó alapprobléma, hogy a globalizációval közösségek, földmvesek, tájfajták, mesterségek tntek el. Ezért szükség lenne közösségfejlesztésre, függetlenedésre, önellátásra, helyi gazdaság élénkítésére, hagyományok fenntartására, fajtagyjtemények létrehozására, motivációra, tudásátadásra kicsiben, helyben, emberi léptékkel.

A rostkender feldolgozásnak nagy hagyománya volt Eger környékén, az alapítvány azt szeretné, hogy ez tovább élje. Mködik már egy kaláka-kör 20-30 taggal, további cél a közvetlen kereskedelmi rendszer kiépítése, gyakorlati bemutatók, kézmves délutánok, magbörzék, klubok, képzések (például permakultúráról), kirándulások (erdei gyógynövények, gombaismeret) tartása.
Magát a projektet 2-3 f viszi, a faluból és környez településekrl 20 f, illetve témától függen 40-50 ember segíti még a munkát. Az alapítvány helybeli vállalkozóknak segít pályázatot írni. Most indulnak a tavaszi kerttervezési programok (magcsere, permakultúra).

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTH�LÓ) A környezeti információhoz jutást és tudatosságot szolgáló tanácsadói tevékenység fejlesztése a környezeti problémák megelzése érdekében cím, másfél évig futó projektjére közel 80 ezer eurót nyert az els körben. Az alap koordinálását az Ökotárs Alapítvány és partnerei végzik.