Január-februárban több lakossági megkeresés is érkezett az áramszolgáltató által kivitelezett légvezetékek alatti gallyazásokkal, illetve fakivágásokkal kapcsolatosan. Több kormányrendelet és törvény együttesen szabályozza a kérdést, a jog útvesztõjében nehéz eligazodni.

Az érintett települések belterületén az áramszolgáltató megkezdte a légvezetékek alatti fasorok, fák gallyazását, illetve kivágását. Bár a törvény jogot ad a tevékenység végzésére, a módszer sajnos kifogásolható.

A jelenlegi szabályozás szerint az áramszolgáltatók közérdek miatti szolgalmi jogot jegyeztetnek be (Ptk. szerint), azaz a tulajdonos engedélye nélkül, annak értesítésével megkezdhetik tevékenységüket. �gy belterületen fasorok tûnhetnek el, illetve kerülhetnek csonkolásra anélkül, hogy azt akár a tulajdonos, akár civil szervezetek hatékonyan megakadályozhatnák. Magánterületi ingatlan esetében is jegyezhetnek be szolgalmi jogot, errõl a tulajdonost értesítik, így az fellebbezhetõ.

Természetesen változik a helyzet, ha az adott fa, fasor vagy erdõ helyi védettséget élvez, vagy akár országos védelem alatt áll, ekkor a 1996. évi LIII. Törvény a természet védelmérõl és 1996. évi LIV. Törvény az erdõrõl és az erdõ védelmérõl az irányadó. Ebben az esetben a kivágáshoz az illetékes természetvédelmi hatóság azaz Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség - az illetékes nemzeti park igazgatóság véleményével ellátott hozzájárulása és engedélye szükséges. Mûemlékvédelmi területen található fa esetében a Mûemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. Helyi védelem esetén a település jegyzõje és a felügyelõség egyaránt eljáró hatóság, melynél a fenti törvények rendelkezései mellett a helyi rendeleteket is figyelemmel kell kísérni, amely szigorúbb lehet az országos jogszabályoknál, de enyhébb nem. A helyi rendeletek megadják, sõt egyes településeken szabályozzák azt, hogy a tulajdonos saját maga gallyazza az ingatlana elõtt vagy ingatlanján található fákat, azonban ez rendszerint nem elegendõ, vagy nem megfelelõ az áramszolgáltatóknak.

Bel- és külterületen található fákra és élõfagyûjteményekre egyaránt vonatkoznak a 21/1970 (IV. 21.) Kormányrendelet a fák védelmérõl szabályai, amelyek azonban nem terjednek ki a közutak melletti fákra (1988. évi I. Törvény 47 §. Szabályozza), a vasutak melletti, Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ valamint gyümölcsösökben lévõ fákra sem. Jelen rendelet módosítása a civil szervezetek bevonásával megtörtént (346/2008 (XII. 30.) Kormányrendelet a fás szárú növények védelmérõl).

A gallyazás jogosságát támasztja alá az élet- és vagyonbiztonság, hiszen egy leszakadt vezeték baleset és életveszélyes, valamint a közbiztonságot is veszélyezteti, nem beszélve az áramkimaradás okozta problémákról és javítási költségrõl. A fenti rendeletek és törvények irányozzák elõ a fa kivágása után annak pótlását is.

Javasoljuk, hogy az ingatlanok elé, valamint közutak mellé telepített fák inkább az alacsonyabbra növõ vagy jól formára alakítható, de õshonos, tájhonos fákból, cserjékbõl kerüljenek ki (pl. korai juhar). Gyümölcsfákat kellõ távolságra, a légvezetéktõl 1-2 méterre, illetve ingatlanon belülre ültessenek. Idõs, természetvédelmi szempontból értékes fasorokat érdemes helyi védettség alá helyeztetni. A saját ingatlanon növõ, de az utcafronton, a légvezetéket elérõ fákra nagyobb figyelmet fordítsunk, inkább gallyazzuk saját magunk, ezt gyakran a helyi rendelet elõ is írja. A saját gallyazást érdemes megejteni a légvezeték alatti fák esetében is, így esetleg elkerülhetõ a csonkítás, vagy kivágás.

 

Az irodai tanácsadást és az utcai tudatformáló rendezvények színvonalas megtartását, a környezetbarát termékek bemutatóját, ökolábnyom-számítást a KÖTH�LÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják.