Egy veszprémi ügyfél azzal kereste fel a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület tanácsadó irodáját, hogy a Veszprém határában található Látó-hegy területére (0250/25 hrsz.) több éve állati eredetű trágyát hordanak ismeretlenek. A területen több védett növényfaj is előfordul (pl. Homoki nőszirom-Iris humilis ssp. Arenaria), sokan járnak szabadidős programokat űzni.
A bejelentÅ‘ kérte, hogy járjunk utána az ügynek, mivel valószÃnűsÃthetÅ‘, hogy nem engedéllyel került elhelyezésre a trágyakupac.
Â
A bejelentést követÅ‘en az Egyesület tanácsadója felmérte a helyszÃnt, majd dokumentáló fényképeket készÃtett a lerakatról.
Mivel nitrátérzékeny gyeprÅ‘l van szó, Ãgy a trágya általi nitráttöblet gyomosodást okozhat, a tanácsadó jelentette az esetet a Veszprém Megyei MezÅ‘gazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóságán.
A hatósági ellenÅ‘rzés is alátámasztja a nitrát érzékenység tényét, ezért trágya deponálására vonatkozóan a vizek mezÅ‘gazdasági eredetű nitrátszenyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet elÅ‘Ãrásai irányadóak. Az emlÃtett rendelet 9.§ (5) bekezdése alapján mezÅ‘gazdasági területen ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. Az elsÅ‘ terepi ellenÅ‘rzéstÅ‘l számÃtott 2hónap leteltével ismételt terepi ellenÅ‘rzést tart az Igazgatóság munkatársa, adott esetben ekkor már szankcionálható is az eset, mivel visszamenÅ‘leg nem bizonyÃtható a lerakás idÅ‘pontja.
Â
Decsi Márton környezeti tanácsadó Csalán Egyesület
|