Cikkünk a jogszabályok és hatóságok útvesztőjében segít eligazodni az illegális hulladékégetésekkel kapcsolatban. Magyarországon a légszennyezés 18567 ember idő előtti elhalálozásához vezet évente, mely mind társadalmi-gazdasági, mind pedig erkölcsi szempontból megengedhetetlen. A legveszélyesebb légszennyezők az illegális hulladékégetés során jutnak a levegőbe. Ha a szemléletformálás és a szép szó már nem segít, a hatóságok segítségét kérhetjük.

 

 

Milyen hulladék égethető legálisan?

Amennyiben van a helyi önkormányzatnak avar- és kertihulladék égetést szabályzó rendelete, az abban foglaltaknak megfelelően a kertben képződő növényi eredetű hulladék égethető, bár ennek is jelentős szennyezése van. Ezen kívül a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése megengedett. Minden más hulladék égetése tilos. Speciális jogszabály alapján kivételt képeznek ez alól az ipari hulladékégető művek, amelyek engedély birtokában, szűrő- és légszennyezés kibocsátás mérő rendszerekkel felszerelve égethetnek szemetet.

 

Kormányhivatal

Első körben mindig az illetékes járási hivatal hatósági osztályához forduljunk. �k a levegőtisztaság-védelmi kormányrendelet alapján járnak el, eljárást indítanak és annak keretében vizsgálják az esetet, bizonyítottság esetén levegővédelmi bírságot szabhatnak ki a jogsértőre. Amennyiben az égetés tüzelőberendezésben történik, a kötelezően kiszabandó bírság 75-300 ezer forint, ha pedig nyílt téren folyik az égetés, 25-100 ezer forint fizetendő a hatóság határozata alapján. A hatóság jogosult bemenni az ingatlan területére, az épületbe (�KR 69.§), és félmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ha ebben akadályozzák (�KR 77.§). Igazságügyi szakértő kirendelésére is lehetősége van a hatóságnak, illetve a panaszt benyújtó is kezdeményezheti ezt, amennyiben az égető nem ismeri el tettét, a szakértői költséget pedig végső soron a jogsértő fizeti, és adók módjára behajtható, akárcsak a bírság összege.

 

Rendőrség

A kormányhivatallal párhuzamosan a rendőrséghez is fordulhatunk, akik a Büntető Törvénykönyv 248.§ alapján járnak el. Az idézett jogszabályhely alapján ugyanis tilos hatósági engedély nélkül hulladékgazdálkodási tevékenységet és hulladékkal más jogellenes tevékenységet végezni, márpedig a hulladék illegális égetése mindkét feltételt teljesíti. Bár a szemét égetéskor általában olyan anyag kerül a tűzbe, amely a jogszabály szerint nem minősül veszélyes hulladéknak (például pozdorja, festett ablakkeret, textíliák, PET palack, autógumi), az égetés során viszont minden esetben olyan vegyi reakciók zajlanak le, amelyek veszélyes anyagok felszabadulásával járnak, az égető ezzel átalakítja emberi egészségre veszélyessé az anyagot. A büntetési tétel akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

 

Helyi önkormányzat jegyzője

A hulladékról szóló törvény értelmében a saját ingatlanon keletkezett hulladékot legfeljebb egy évig lehet tárolni, de máshonnan hatósági engedély nélkül odaszállítani tilos (HT 12.§). Tehát tilos például hulladéktelepről vagy lapszabászatból bontott ajtó- és ablakkereteket, pozdorja hulladékot hazavinni, szállíttatni. Az önkormányzat jegyzője ilyen esetben eljárást indíthat az ingatlan tulajdonosával szemben és bírságot is kiszabhat, amennyiben a hulladék elszállíttatása nem történik meg (HT 31.§, 61.§). Maga a hulladékszállítás is hatósági engedély birtokában történhet, szigorúan dokumentált tevékenység, így csak arra jogosult cég szállíthatja el (például közszolgáltató).

 

Más jogi lehetőségek

A zavaró füsttel járó szemétégetővel szemben indítható birtokvédelmi eljárás és polgári peres eljárás is. Ezek illetékkötelesek és érdemes a témában jártas ügyvéd segítségét kérni. A birtokvédelmi eljárást a helyi önkormányzat jegyzője folytatja le, amennyiben a zavarás egy éven belül kezdődött, azon túl az illetékes járásbíróság.

 

A cikk megjelenését az Agrárminisztérium Zöld forrás pályázata támogatta.