Kezdőoldal Hírek Friss hírek A fűtés ne mérgezzen!
angol nmet orosz romn spanyol

Ajánljuk

A fűtés ne mérgezzen!
2019. május 22. szerda, 21:34

Önmagunkat is mérgezhetjük a fűtéssel, károsítva egészségünket. A legnagyobb kockázatot a lakásba közvetlenül visszajutó égéstermék jelenti. Gáztüzelés esetén a szén-monoxid, szilárd tüzelés esetén pedig a láthatatlan apró részecskék jelentenek veszélyt. Hosszú távon pedig az éghajlatra gyakorolt hatás idéz elő felbecsülhetetlen kockázatot. Az sem mindegy, hogy a kéményen mennyi légszennyezés kerül a környezetbe, mert hígítva ugyan, de visszajut ez is a lakásba.

Szén-monoxid mérgezés

A szénmonoxid mérgezés első sorban nyílt égésterű gázkészülékek használata mellett fordulhat elő, a szagtalan és láthatatlan gázt nehéz észlelni. A legnagyobb kockázat a gázkazánoknál áll fenn, ugyanis ezek nagyobb teljesítményűek, több égéstermék képződik. Amennyiben nem jut be ugyanannyi friss levegő a lakásba (ablakok, ajtók résein, szellőző nyílásokon) amennyi a tüzelőberendezés kéményén át távozik, garantált a füstgáz visszajutása a légtérbe és ezzel a szén-monoxid mérgezés kockázata is megjelenik. Egy gáztűzhelynél már sokkal kisebb, de nem elhanyagolható az ilyen kockázat, mert kevesebb az égéstermék, de itt is fontos a megfelelő szellőzés. A korszerű, légmentesen záródó nyílászárók miatt a friss levegő pótlódása korlátozott, ezért kiegészítő szellőzőket kell létesíteni az ablakokon. Hatalmas kockázatot jelentenek az épületen kívülre szellőző szagelszívók, ezek ugyanis egyenesen visszaszívják a kéményből a mérgező füstgázt a lakótérbe. Biztonságot csak a zárt égésterű kazánok jelentenek, de azok kéményeit is rendszeresen ellenőrizni kell, mert esetleges sérülés vagy elmozdulás a füstgáz kijutását eredményezheti. Jól záródó ablakokkal, ajtóval rendelkező konyhában érdemes villanytűzhelyt használni. Erősen ajánlott nyílt égésterű készülék használata mellett szén-monoxid riasztót is felszerelni, a biztonságos készülékek listája itt érhető el. Szilárd tüzelőberendezéseknél a szén-monoxid mérgezés kockázata lényegesen kisebb, mert a füstgáz visszaáramlását kellemetlen, maró füstszag kíséri. Ha ilyet tapasztalunk, alaposan szellőztessünk ki.

 

Szmog a szobában?

Fa és széntüzelésnél mérgek egész tárháza képződik az égés során, erről korábbi cikkünk második felében részletesen írtunk, érdemes elolvasni. A legnagyobb egészségi kockázatot a láthatatlan ultrafinom részecskék képezik, ezek döntő többsége fatüzelésnél az emberi hajszál vastagságának mindössze század részét teszi ki (80-120 nanométer) és nagy számú idő előtti elhalálozáshoz és megbetegedéshez vezetnek. Jelentős kockázatot rejt még a súlyosan rákkeltő benz-a-pirén is. Szabályosan üzemelő kályhánál, kazánnál a füstgáz a kéményen át távozik, így csak az ajtók és ablakok résein pótlódó égéslevegő tartalmazza jelentősen felhígulva ezeket a légszennyezőket. Lényegesen jobb a helyzet azoknál a tüzelőberendezéseknél, ahol az égéslevegőt külön légcsatornán át vezetjük be közvetlenül az égéstérbe. Az igazi kockázatot a rosszul üzemelő, üzemeltetett berendezések és a tűztérajtón át visszaáramló füstgáz okozza. A hiba oka lehet a kémény elégtelen huzata, a túl jól záró nyílászárók. Ilyenkor a füstgáz a kályha, kazán, füstcső résein, ajtaján át visszaáramolhat a lakótérbe. Elégtelen huzatnál vagy nagy méretű tűztérajtó esetén az ajtó nyitásakor jut vissza füst a lakótérbe. Ez olyan magas szennyezettségi koncentrációt alakít ki pillanatok alatt, mint ami a legsúlyosabb szmog esetén kínai nagyvárosokban fordul elő. Ezért ha füstszagot érzünk a lakásban, alaposan szellőztessünk ki és gondoskodjunk a hibás tüzelőberendezés, kémény tisztításáról, javításáról.

 

A tűztérajtó fölött megjelenő korom súlyos légszennyezés jele. Kép forrása: joszaki.hu

 

Tisztább fűtés, tisztább levegő!

Ha mérsékeljük a fatüzelős, széntüzelős kályhánk, kazánunk légszennyezését, a saját egészségünket is óvjuk. A lakásba ugyanis minden esetben bejut valamennyi a kéményen kibocsátott szennyezésből. A tökéletes megoldás az épület hőszigetelése, ebben az esetben ugyanis nő az épület értéke, javul beltérben a komfortérzet (nem húz a hideg a falakról), jelentősen csökken a fűtésköltség és a légszennyezés kibocsátás is. Ha nem kap elegendő levegőt a tűz, a hő hatására felszabaduló szénhidrogének égetlenül vagy részben elégve, légszennyezés formájában hagyják el a kéményt. Ezzel egyben rengeteg energia is elszökik. Sokat javíthatunk az égés minőségén és hatásfokán, ha tökéletesen száraz fát égetünk és felülről gyújtjuk meg a tüzet. Így fokozatosan alakul ki a megfelelő huzat, mindig elégséges levegőt biztosítva az égéshez. A légellátást kizárólag akkor vegyük vissza, ha a tűz már nem lángol. A fát lehetőleg szellős, napos, fedett helyen tároljuk és legalább két (hasogatva egy) évig szárítsuk. Kerüljük a hulladékok égetését, nem csak a jogszabályi tiltás miatt (BTK, akár 5 év szabadságvesztés), hanem mert tönkreteszi a tüzelőberendezést és rendkívül mérgező anyagok felszabadulásával jár. Például a sokak által ártalmatlannak gondolt pozdorja égetésénél jelentős mennyiségű cián képződik.

 

Fűtéssel a klímakatasztrófa felé?

A fűtés és az éghajlatváltozás szorosan összefügg. Talán egyedül a geotermikus távfűtésnek van minimális éghajlati hatása, az összes többi kisebb-nagyobb mértékben az éghajlati katasztrófa felé sodor minket. A hazai energiafelhasználás és széndioxid kibocsátás harmada a fűtéshez kapcsolódik. A biomassza alapú távfűtés és a hőszivattyúk éghajlati szempontból a legjobbak, a gáz- és fatüzelés már kevésbé. Bár a fatüzelés széndioxid semleges, de nem éghajlat-semleges. Ugyanis az égéskor képződő korom a levegőbe kerülve elnyeli a nap sugarait és melegíti a légkört, a sarki jégsapkákra és gleccserekre lerakódva pedig azok gyorsuló olvadásához járul hozzá. Egy gramm korom pillanatnyi melegítő hatása a légkörben egy tonna széndioxidéval egyenlő*. Ezért nem mindegy, mennyire kormol a kályha, kazán. Tökéletes égéssel füst- és korommentesen fűthetünk. A széntüzelés mind korom, mind pedig széndioxid kibocsátása miatt egyenesen a klímakatasztrófába taszít minket. Valamennyi fűtési módnál a takarékosság és hőszigetelés az, amivel az éghajlati hatásokat jelentősen mérsékelhetjük.

*Adat forrása: Global and Regional Climate Changes Due to Black Carbon, in Nature Geoscience 1(4) · March 2008, V. Ramanathan, Gregory R Carmichael

 

A cikk megjelenését az Agrárminisztérium Zöld forrás pályázata támogatta.

 


© 2019 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.