Kezdőoldal
angol nmet orosz romn spanyol

Zöld-háztartás

Ökológiai lábnyom számítás!

Ajánljuk

Látogatók száma:

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa:58
mod_vvisit_counterTegnap:134
mod_vvisit_counterEbben a hónapban:2873
mod_vvisit_counterMúlt hónapban:3840
mod_vvisit_counterÖsszes:341839

2017-11-24 10:50
Szennyezésben élen a BÉM
2009. február 26. csütörtök, 09:55

Magyarország legszennyezõbb ipari üzeme a Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mû Zrt. (BÉM) sajókeresztúri üzeme, legalábbis a lakossági panaszok alapján. A Levegõ Munkacsoporthoz nem fordultak még egy cég szennyezése miatt annyian, mint a BÉM esetén. A vállalat megkeresésünkre máig nem válaszolt.

Bővebben...
 
Éghajlatrombolók Klímacsúcsa?
2009. február 25. szerda, 07:47
Nem vesz részt a "Klímacsúcson" az a négy magyar környezetvédelmi szervezet, akik az elmúlt években a legaktívabbak között voltak az éghajlatvédelem ügyében. Félõ ugyanis, hogy a pénteki rendezvény a beharangozott "széleskörû társadalmi összefogás" helyett a támogató erõmûvek és energiacégek, azaz Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátóinak PR eseményévé sekélyesedik.
Bővebben...
 
Jogos-e a légvezetékek alatti fák kivágása?
2009. február 23. hétfő, 10:13
Január-februárban több lakossági megkeresés is érkezett az áramszolgáltató által kivitelezett légvezetékek alatti gallyazásokkal, illetve fakivágásokkal kapcsolatosan. Több kormányrendelet és törvény együttesen szabályozza a kérdést, a jog útvesztõjében nehéz eligazodni.
Bővebben...
 
Tovább zöldül a Kocsonyafesztivál
2009. február 22. vasárnap, 10:16
A Miskolci Kocsonyafesztiválon a tavalyi nagy siker után az érdeklõdõket idén még színesebb programokkal várja az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány február 20 és 22. között. A Szinva-terasz melletti APEH parkolóban felállított Zöld Sátorban civil szervezetek 25 standon tartanak környezetvédelmi témájú elõadásokat, kiállításokat, termékbemutatókat. Az események párhuzamosan a Miskolci Galéria Dõry-pincéjében is zajlanak, itt elõadássorozat szól a zöld értékekrõl.
Bővebben...
 
Újabb reptérbotrány, ezúttal Szentkirályszabadján
2009. február 18. szerda, 07:50
Balatonalmádiban hétfőn közmeghallgatáson jártunk. A nem túl szerencsés időpontválasztás ellenére zsúfolásig megtelt a balatonalmádi kultúrház, ahol a város mellé tervezett reptér közmeghallgatását tartották. A jelenlévő tömeg egyöntetűen kinyilvánította: nem kér a zaj- és légszennyezésből. Hétfő délután a meghallgatás előtt a helyiek demonstrációt is tartottak, ahol többek között felszólalt Keszey János, Balatonalmádi polgármestere, valamint az Almádi Konzervatív Kör, a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület és a Levegő Munkacsoport képviselője is.

Példátlan civil összefogás

Az előzetes vizsgálati eljárás közmeghallgatását Csehóné Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezési igazgató-helyettese tartotta “csendesebb” mederben, aki felvezetőjében elismerte, hogy ekkora nyilvánosságra nem számítottak. A művelődési ház nagytermén túl a folyósó és a bejárati lépcsősor is megtelt emberekkel, a Népszava szerint mintegy 400-an jelentek meg. Csak a tegnapi napig 649 ügyfél jelentkezett be a felügyelőségen ügyfélként, ezen kívül 833 olyan ügyféli kérelem érkezett, ahol a kérelmező ingatlana nem közvetlenül a hatásterületen található, így kérelmüket a felügyelőség valószínűleg elutasítja. A résztvevők közül többen jelezték, hogy élni fognak ügyféli jogosultságukkal. A Balatonalmádiban július 7-én népszavazást tartanak.

hangulat Balatonalmádiban

hangulat Balatonalmádiban

 

Egy katonai reptér utóélete

A Veszprém és Szentkirályszabadja közötti felhagyott 440 hektáros orosz katonai repteret a Magyar Honvédség 2004-ben térítésmentesen adta a két önkormányzat tulajdonába, melyektől 2006. év novemberében egy offshore cég, a BudaWest Airport Holding Zrt. vásárolta meg. A részvéytársaság a tervek szerint nemzetközi kereskedelmi repteret épít. Németh Attila, egy helyi tanár úgy tudja, hogy a területet bruttó 1,5 Md forintért adta el a két önkormányzat, miközben 5,5 Md értéken szerepelt a honvédelem nyilvántartásában. A reptéren a fokozottan érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület, karsztvízkészlet védelmében jelenleg is folyik a kerozin és gázolaj szennyezés felszámolása. A Dunántúlon a meglévő vagy tervezett repterek átlagos távolsága 98 km. Ez azt jelenti, ha egy képzeletbeli négyzetrács közepébe állunk, 45 km-re tőlünk mind a négy irányban egy-egy reptér van. A helyiek szerint arra sincs pénz, hogy a Balaton 110 km-es betonpartját felbontsák, a reptér esetleges felhagyása esetén a barnamező betonrengetegét sem számolnák fel.

BudaWest

BudaWest

 

Pro és kontra

A beruházó érveit az utána felszólaló helyi civil szervezetek és környezetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szakértők nagyrész megcáfolták, illetve további kérdéseket vetettek fel az eljáró felügyelőség felé. Dr. Ughy Katalin, a BudaWest Airport Holding Zrt. jogi képviselője és Fördős László, az Airport C. Kft. ügyvezetője az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő paramétereket ismertetve elmondták, hogy a kifutópálya tájolásán változtatni az uralkodó szélirány és a pápai logisztikai NATO támaszpont miatt nem lehet. Így a le- és felszállási műveletek is Almádi felett zajlanak. A légiforgalom megnövekedése miatt aggódókat azzal nyugtatták, hogy míg a katonai hasznosítás során 20 ezer műveletet hajtottak végre, 2020-ra ezt a szintet sem fogja elérni a polgári műveletek száma. A beruházó bemutatott tervei szerint 2020-ban évi 500.000 utas és csupán 10.000 tonna áru fogja érinteni a repteret.

“Magyarországon jelenleg a repülőgépek hajtóművének károsanyag-kibocsátásának megengedhető mértékével kapcsolatos szabályozás nincs” – áll az előzetes vizsgálati dokumentációban. Ugyanakkor a megállapítások között ezzel ellentétes értelmű kijelentést olvashatunk: “A várható emisszió és kibocsátási határértékek összevetéséből megállapítható, hogy a tervezett maximális kibocsátás nem haladja meg a számított normaértékeket.” Miközben a repülőtérhez kapcsolódó közlekedés, fűtés, melegvíz-szolgáltatás, éttermek, konyhák emissziója részletesen, károsanyag fajtánként taglalva van, magukról a nagyságrendekkel nagyobb szennyezőkről, a repülőgépekről nincsen információ. Az ellenzők szerint a tanulmány számos ponton tartalmaz elkendőzött hiányosságokat és ellenőrizhetetlen adatokat.

Mi van a levegőben?

Bálint Sándor, az Almádi Konzervatív Kör elnöke szerint, aki maga is vegyészmérnök ismertette, hogy – bár a tanulmányból a beruházók kifelejtették - létezik egy a környezetvédelmi tárca megbízásából a Közlekedéstudományi Intézet által végzett 2006-os felmérés. „A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-es évre vonatkozóan” című összesítés az egyes géptípusok szennyezését mutatja be. Az itt közölt adatokból könnyen kiszámítható, hogy a repülőtér üzemeltetése során évente 60 tonna nitrogén-dioxid terhelheti a levegőt, noha a beruházó saját tanulmányában sem titkolja, hogy a terület háttér légszennyezettsége nitrogén-dioxidot tekintve reptér nélkül is „kismértékben meghaladja a határértéket“. A levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001-es (X.25) kormányrendelet szerint új légszennyező létesítmény csak akkor telepíthető a környékre, ha azok együttes kibocsátása a határérték alatt marad.

A szénhidrogének égésekor felszabaduló benzpirén rákkeltő hatását senki nem vitatja. Egy modern sugárhajtású repülőgép hajtóműve 2-10 mg benzpirént bocsát ki percenként, s ez a beruházó által tervezett napi 63 művelet során 5,1 gramm benzpirént juttat a levegőbe. Az Európai Unió 2004/107/EK Irányelve a levegő benzpirén-koncentrációjára 1 nanogramm/m3 célértéket ad meg. A napi 63 fel- vagy leszállás során kibocsátott benzpirén elegendő mennyiség ahhoz, hogy 5 milliárd m3 levegő benzpirén-koncentrációját az EU-célérték fölé emelje. A vegyészmérnök megcáfolta azt is, hogy „a repülőtér fejlesztése vízvédelmi szempontból megengedhető hatású“ lenne. A Balaton keleti medencéjének minden vízparti települése a tóból nyeri ivóvizét. Az évi tervezett 18760 repülési művelet alatt mintegy 1,5 kg benzpirén jut kis magasságban a levegőbe, majd részben a Balatonba, miközben a 21/2001-es kormányrendelet az ivóvíz benzpirén-koncentrációját 0,01 mikrogramm/literben maximálta. Egy kilogramm benzpirén 100 millió m3 vizet tud fogyasztásra alkalmatlanná tenni, ellene védekezni sem lehet, mert a vízkivételi művek alkalmatlanok a benzpirén kiszűrésére.

Szárnya van és nem repülő...

A reptér tervezett helyszíne ellentmond a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, ICAO) Bird Control and Reduction Manual-jában írt követelményeknek is. Hogy elejét vegyék a madárrajjal ütközésnek, s ezáltal a katasztrófáknak, a repülőtér 13 km-es körzetében nem lehet hulladéklerakó. Sőt, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény is kimondja „az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 15 km-es körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.“ A megyehegyi rekultiválatlan felhagyott kommunális hulladéklerakó 2 km, a királyszentistváni építés alatt álló regionális hulladéklerakó 11 km távolságra van.
A Balaton amúgy Ramsari terület (október 1. és április 30. között), de az egész tó és a parti sáv NATURA 2000 terület (különleges természetmegőrzési terület és különleges madárvédelmi övezet), a madarakat tehát még a repülésbiztonság miatt sem lehet eltéríteni.

Fülsüketítő zaj

Dr. Dávid Gyula belgyógyász főorvos, a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület vezetője szerint nem lehet elbagatellizálni a repülőforgalom zajterhelését. Egy 1999-es Guidelines for Community Noise című tanulmány a „kültéri lakóterület” esetén 50dB(A) érték közepes zavarásként, 55dB(A)-t súlyos zavarásként írt le. Egy nemzetközi (brit-holland-spanyol) felmérésben 3.000 gyermeket vizsgáltak és megállapították, hogy már 5 dB-es átlag zajterhelés-növekedés is komoly zavarokat okoz a gyermekek fejlődésében. Az Almádira „kirótt” 50 dB-t meghaladó zajátlag bizonyítottan rontja a tanulási képességeket, gátolja a gyermekek fejlődését – magyarázta előadásában. A legfrissebb svéd kutatások szerint a repterek közelében élőknél a szívinfarktusos halálozás 40 százalékkal volt magasabb. Az orvos utalt Lenkovics Barnabás, az egykori állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésére, mely szerint a határérték alatti zajterhelés is zavaró, jogsértő lehet.

Fórián Szabó Péter zaj- és rezgésvédelmi szakértő felszólalásában nehezményezte, hogy a légterek nincsenek hivatalosan kijelölve, csak fiktív elképzelések szerepelnek a beruházó tanulmányában, melyet légiirányítási szakértők nélkül készítettek. Hiányolta az alapállapot felmérést is, ami azért kiemelten fontos, mert Balatonalmádi egész területén üdülőövezeti zaj határértékek vannak érvényben és ez nappal már most sem betartható. Új létesítmény akkor tervezhető, ha a határértékeket betartják függetlenül attól, hogy az új létesítmény zajkibocsátása mekkora, az együttes kibocsátás számít. A napi 60 átrepülésből 20-22 okoz nagyobb zajt, ami a hatásterületen előreláthatólag 80 dB külső téri és 55-58 dB beltéri zajt eredményez. Tekintettel arra, hogy a Balaton felett máshogy terjed a hang, a zaj messzebb elhallatszik, több lesz az elszenvedő.
 
A közmeghallgatás előtt az érdeklődők ingyenes környezeti tanácsadást és életmódbeli, energiatakarékossági ötleteket kaptak. Többen az avarégetés rendjéről és a tehető intézkedésekről kértek információt, illetve az eseményhez kapcsolódóan téma volt a légi- és közúti közlekedés okozta zaj- és légszennyezés, a repterek környezetében, a forgalomnövekedésből eredő közúti terheltség, valamint előkerült az ökológiai lábnyom jelentősége is. A résztvevők válogathattak a KÖTHÁLÓ és Levegő Munkacsoport kiadványai közül.
A lakossági panaszok kivizsgálását, jogsegélyt és környezeti tanácsadást a KÖTHÁLÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják.
 

Lásd még: 2009-ben indul a Ferihegyet kihívó repülőtér építése
 
Kocsonyafesztivál zöld programokkal
2009. február 09. hétfő, 15:31

A 2008-as Kocsonyafesztiválon kiemelt szerep jutott a zöldmozgalomnak a Föld-, a kétéltek-, a békák éve apropóján lehetséget kapott az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejldésért Alapítványt egy 30x10 méteres zöld sátor tartalmi és fizikai kialakítására, megtöltésére, lebonyolítására.

A sikerek alapján 2009-ben is felkérték az alapítványt a zöld programok szervezésére. A fesztivál 3 napja (február 20-22) alatt 24 standdal várjuk az érdekld közönséget a Zöld Sátorban Miskolcon az APEH parkolóban (Kandia u. 12-14).
Bővebben...
 
Ha beindul a palack zúzóláz
2009. február 09. hétfő, 15:22
Áll a bál. Egy üzletlánc bejelenti, hogy hipermarketjeiben átveszi a szelektíven gyjtött, összelapított PET palackot és fémdobozt - pénzért! Beindul a fogaskerék az agyakban. Rendre keresik is Környezeti Tanácsadó Irodákat, köztük tanárok és munkanélküliek, hogy hol lehet palackprést kölcsönözni, esetleg vásárolni.
Bővebben...
 
Világító csirkecsont
2009. február 04. szerda, 14:04

Egy hölgy kereste meg a Pécsi Zöld Kört, hogy az egyik helyi nagy bevásárlóközpontban vásárolt 6 db csirkét, amit otthon feldolgozott, majd a csontokat félretette a család kutyái részére. Döbbenten vette észre, hogy a pincében (sötétben) tárolt csirkecsont valamiféle fényt bocsát ki. Az idős hölgy még életében nem tapasztalt ilyet, pedig maga a ház körül is tart jószágot, csak kivételesen vásárolt „bolti” csirkét. Felmerült benne a kérdés, vajon fogyasztható-e a már lefagyasztott hús. Nem tudta kihez fordulhat.

Bővebben...
 
Verespataki településrendezési terv környezeti jelentés nyilvános vitájának újabb idpontja
2009. február 03. kedd, 15:30
A román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejldési Minisztérium kérésére közétesszük az SC Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) közérdek közleményét az
  • 2009. március 30-án Verespatakon (Rosia Montana);
  • 2009. március 31-én Topánfalván (Campeni);
  • 2009. április 2-án Bucsumon (Bucium);
  • 2009. április 3-án Abrudbányán (Abrud)

tartandó nyilvános vitákról, amelyek tárgya a verespataki iparfejlesztési övezet módosított településrendezési tervérl készített környezeti jelentése.

Bővebben...
 
A sikeres NCTA pályázatok titka
2009. február 02. hétfő, 22:40
Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal együttmködve pályázatot hirdet az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjának keretében magyarországi civil szervezetek támogatására, immár második körben.
Bővebben...
 
Madárvédelmi ügyek, kérdések és válaszok
2009. január 22. csütörtök, 06:18

Több lakossági megkeresés is érkezett a Nimfea Egyesület KÖTHÁLÓ Irodájához, miszerint mezgazdasági területen, réten kócsagot, szürke gémet láttak az aggódó lakosok. A fenti téma mellett még számos megkeresés érkezett az erdei fülesbaglyokkal kapcsolatban is.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Következő > Utolsó >>

38. oldal / 40

 

Az oldal fejlesztését támogatta a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja.
K-36-10-00118K



© 2017 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.